Lószíngenetika

Sorozatunk 3. részében Juhászné Timár Krisztina vezet be minket kicsit a lószíngenetika rejtelmeibe.

1. Mesélj Magadról! Milyen végzettségeid vannak? Van saját lovad? 

Juhászné Timár Krisztina vagyok, a Lószíngenetika könyv írója. Érettségi után biológia alapszakon kezdtem tanulni, így van egy sejt- és molekuláris biológus alapdiplomám, illetve idén szereztem meg a mesterdiplomám klinikai laboratóriumi kutató mesterszakon.Sikerült szakmán belül elhelyezkednem. Ugyan nem a klinikai kutatásban dolgozom de a biológia tudásomat használom fel a munkám során.Saját lovam nincsen, de mindig is szerettem volna lovagolni, ezt tinédzser koromban kezdhettem el. Alapvetően a tereplovaglás és a western lovaglás az, ami nagyon vonz.

2. Mi adta az ihletet a könyv megírásához?

A lovak iránti szeretetem és a tanulmányaim inspirálták a könyvírást. Érettségi és egyetem közötti időszakban alakult ki bennem az érdeklődés a lószín genetika iránt, azonban azzal szembesültem, hogy magyar nyelvű szakirodalom ezzel kapcsolatosan nincs. Facebookon indítottam egy oldalt, ahová ezzel kapcsolatos cikkeket és információkat tettem közzé, majd ebből nőtte ki magát ez az egész. Először, amikor felmerült a könyvírás ötlete, nemet mondtam rá és kb 3-4 éven keresztül tartottam is magam hozzá. Ennek egészen egyszerű oka volt: a genetika egy nagyon sokrétű és folyamatosan bővülő tudomány. Nem akartam megírni egy olyan könyvet, melynek tartalma viszonylag rövid időn belül elévül. Aztán később változott a hozzáállásom és arra gondoltam, hogy miért ne írhatnék egy olyan könyvet, amely kérdés- válasz alapon foglalkozik a lovak színgenetikájával. Így a könyv nagy részben le tudja fedni a témát.

3. Mesélj kicsit a könyvedről! Mit érdemes róla tudni? 

A könyvben szereplő képek legalább 80%- a magyar lovasoktól származik. Aztán ahogy jöttek elő a ritkább színek és mintázatok, felkerestem olyan külföldi lovasokat is, akiknek olyan lovuk van, amely viseli magán ezeket a különlegesebb színeket és/vagy mintákat.

4. Véleményed szerint, miért lehet fontos egy lovasnak tisztában lenni a lószíngenetika rejtelmeivel? Alapszinten fontosnak tartom, hiszen vannak olyan szín/mintázatgének, amelyek halálosak is lehetnek a csikóra nézve.Erre példa, amikor bejöttek a paint horse-ok Magyarországra különböző tarka mintázatokkal, nyilván sok hobbi tulajdonos is szeretett volna ezektől a lovaktól csikót. Azonban a mén örökíthet olyan mintázatot, amellyel alapvetően nem lenne baj, csak ha a kanca is hordozza, akkor az halálos lehet a csikóra nézve, abban az esetben, ha mindkét szülő örökíti ezt a gént. Frame Overo esetében például, ha mindkét szülőtől örökli a csikó ezeket a géneket, akkor a csikónak a bélidegrendszere nem fejlődik ki rendesen. Emiatt az emésztése nem jól működik.

5. Véleményed szerint melyik lószín mondható a legérdekesebbnek? Mesélj kicsit róla!

Szakmai szemmel, szerintem azok a színek és minták a legérdekesebbek, amelyek ritkábbak, tehát csak egy-egy lóban (pl. Brindle- azaz tigris csíkos mintázat, mely mutáció következtében jön létre és nem örökletes) vagy családban alakulnak ki mutáció révén.

6. A valamilyen színű apa és anya állatokból milyen színű csikó születhet, megmaradva az alapszíneknél?

Alapszíneknél 2 génes öröklésmenet van és ezért ez egy kicsit bonyolultabb. A sárga + sárga = sárga azért van, mert a sárga recesszív gén. A fekete és a pej kicsit más kérdés. Azt szoktam mondani, hogy, ha a sárga szabályt kivesszük a képletből, akkor ha bármilyen alapszínű lovat, bármilyen alapszínű lóval keresztezünk, akkor a csikó bármilyen színű lehet.Fekete + fekete keresztezésénél legrosszabb esetben is 75%- ban fekete, 25%- ban sárga csikó lehet, de pej sohasem.Ha eltekintünk az alapszínektől, akkor a szürkénél attól függ, hogy az adott ló homozigóta vagy heterozigóta szürke. A homozigóta annyit jelent, hogy mindkét szülőtől örökölte a szürkét. Ebben az esetben 100%- ban örökíti is a szürke színt, de ha heterozigóta szürke, akkor csak az egyik szülőjétől örökölte a szürke színt és ő maga csak 50% eséllyel örökíti tovább. Ezért elképzelhető, hogy két szürkéből is születhet színes csikó.

7. Sokat hallani a magyar lószínekről, hiszen a változatokra akár még szinonima szavaink is vannak. Mi a véleményed a magyar lószín megnevezésekről?Utánajárva a dolgoknak, rájöttem, hogy kicsit a különböző tájegységektől is függ, hogy melyik színmegnevezés mit jelent. Továbbá vannak olyan, megnevezések is, melyeket még az őseink használtak, így körülbelül ötletünk sincs már, hogy mit jelenthetnek. A magyar lószín megnevezésekben a legtöbb inkább fantázianév és viszonylag kis százalékban fedik le a valós genetikai alapot.

8. Nyárifekete vagy nyárig fekete? Mesélj erről!

Elméletileg abból a szóösszetételből származik, hogy nyárig fekete, csupán annyi történt, hogy lerövidült nyári feketére. Valóban ebben a használatban nem túl logikus, hiszen a nyári fekete nyáron inkább hasonlít egy sötét pejre, mint egy feketére. Ezek a lovak egyébként genetikailag valóban fekete színűek, de különböző genetikai faktorok hajlamosítják a kivilágosodásra. Egyéb környezeti tényezők (pl. napfény, takarmányozás, mikroelemek hiánya) is meghatározza, hogy a ló szőre mennyire világosodik ki, azonban ehhez szükség van a fent említett genetikai faktorokra.

9. Mesélj nekünk légy szíves az almásderes, vagyis inkább az almázott szürke színről!

Az almázottság több színnél is megjelenhet, így például sárga és pej lovaknál is. Ezek okozója többek között lehet az erre való hajlam és a jól tartottság.Van olyan almázottság is, amely abszolút a génekhez és a színhez köthető. Erre példa, amit mi tévesen almásderesnek hívunk, valójában almázott szürke. Ezek a lovak nem maradnak életük végéig ilyen színűek, ez a kiszürkülésnek egy fázisa. Érdekes egyébként, hogy ez a fajta szín csak a lovaknál található meg. Az, hogy színesen születik és az idő múlásával kiszürkül, ez egy nagyon egyedi jelleg. Ez nem is egy szín, hanem egy pigment termelési defektus. Ezt az okozza, hogy a pigmentsejtek először túlműködnek, aztán fokozatosan kimerülnek. A kiszürkülés menete és gyorsasága mindig az adott lótól függ, így nem lehet előre megmondani, hogy mikor fog teljesen kiszürkülni.A szürkülés folyamata a következő: acélszürke/ mézszürke, aztán almázott szürke, utána ezüstszürke, majd a legyes szürke.A legyes szürke szintén egy érdekes színváltozat, hiszen a mutáció jellegéből adódóan ez a folyamat visszafordulhat és a ló pöttyökben újra elkezdhet színesedni. A legyes szürke a kiszürkülés utolsó utáni fázisa, hiszen ha egy ló eléri a legyes szürke színt, utána kezdve már egyre színesebb lesz, de a "legyesség" látható marad.

10. Mesélj légy szíves a fekete színről, mint a fríz fajtajellegéről!Vannak- e olyan mutációk melyek során ez a lánc megszakadhat?

Fríz lovaknál nagyon érdekes, hogy feketék, de egy nagyon kis százalékuk hordozza a sárga gént. Interneten láttam egyszer egy sárga frízt, ott a szülők mindketten hordozták ezt a sárga gént és pont kijött a csikónál az a 25% esély. Nyilván ez nagyon- nagyon ritka. Továbbá náluk is előfordulhat a nyári fekete színváltozat.

11. Melyek a legdominánsabb színörökítő gének és melyek a legkevésbé?

Megkülönbözetetünk domináns és recesszív génváltozatokat. Recesszív génváltozat a sárga, úgymond a rangsor legalján helyezkedik el. Arra szinte már azt mondhatjuk, hogy ha akármilyen más "szín"gén is öröklődik, az azonnal felül is írja a sárgát. A dominanciasor elején a különböző tarka mintázatok állnak, azért, mert ezek abszolút pigment vesztést okoznak az adott bőrterületen.A szürke kicsit érdekes kérdés, mivel a szürke minden színt ki fog szürkíteni és ha egy tarka ló mellette szürke is (porcelántarka), ha teljesen kiszürkül, akkor nem látszik rajta, hogy valaha tarka volt, esetleg, ha a bőre vizes lesz.

12. Melyek tartoznak a legritkább színek közé?

A legritkábbak természetesen azok, amelyek egy lóban létrejöttek mutáció során és nem képesek öröklődni, pl. A már említett brindle mintázat.De az Amerikában kialakult Champagne, vagy az ibériai (eredetű) lófajtákban létrejött Pearl, illetve a Silver színmutációk is alapvetően ritkának számítanak.

13. 100%-os színgarancia. Mit jelent ez?

Alapvetően ez azt jelenti, hogy a ló 100 %- ban örökíti azt a gént, ami az adott színt illetve mintázatot okozza- ez domináns génekre igaz. Egy 100% mintázatörökítőnél viszont az a kérdés, hogy utána a csikó mennyire lesz tarka, az már egy másik dolog.Azt pedig, hogy ténylegesen mennyire örökíti az adott színt, azt megtudhatjuk színgenetikai tesztek alapján, illetve az adott gén jellegétől, tulajdonoságától is függ.

14. Öröklődhetnek a jegyek? 

Igen. Vannak jegyek, amiket ténylegesen gének okoznak, ezek általában a tarkasággal kapcsolatos gének.Viszont nem csak gének határozzák meg a jegyeket. Az, hogy például milyen lefutása lesz a jegynek, azt környezeti tényezők is befolyásolják. Jelen esetben a kanca méhének a mikrokörnyezetétől (hőmérséklet, tápanyagellátottság stb).Annyi biztos, ha valamelyik szülő jegyes, akkor a csikónak is van esélye a jegyességre, de garantálni nem lehet.